Felmérések

Magyarországon jelentősen elmaradnak a szoptatási arányok a kívánatostól, akár a védőnői adatgyűjtést, akár a Kohorsz’18 eredményeit vesszük figyelembe. Ugyanakkor határozottan (ld. csecsemőtáplálási szakmai protokoll, WHO ajánlásai) megfogalmazott cél a kizárólagos szoptatás fenntartása addig, amíg a csecsemő fejlődése eléri a hozzátáplálásra érett kort, ami a 6. hónap körül következik be, majd a szoptatás folytatása kétéves korig vagy azon túl az anya és a gyermek igénye szerint. E célok elérése hozzájárulhat a gyermekek, az édesanyák és a családok egészségéhez és pszichés jóllétéhez. 

A védőnői adatgyűjtés szerint a hat hónapos korig kizárólag szoptatottak aránya 34% körüli, (1, 2) a Kohorsz’18 adatai szerint ez az arány 27% körüli (3). Magyarországon nem történik adatgyűjtés a kétéves kori szoptatási arányokról, noha a WHO és az American Academy of Pediatrics 2022-es állásfoglalása  szerint a szoptatás folytatása kétéves korig vagy azon túl javasolt. (4) A NEAK nyilvános adatbázisa alapján a vényre felírt tápszerek forgalmát kiszámolva azonban reálisabb képet kaphatunk a szoptatás helyzetéről. A 2020-ban kiváltott, több, mint 1800 tonna csecsemőtápszerből az évente megszülető csecsemők 88%-át lehetne kizárólag táplálni. A 2021-es adatok további emelkedéséről tanúskodnak. (5)

E cél elérése sokszereplős és hosszú folyamat, amely egy szoptatásbarát társadalmi, oktatási és segítségnyújtási környezetben tud megvalósulni. 

Feltételei különösen: 

  • Várandósfelkészítés 
  • Anyai kompetenciát megerősítő szülés 
  • Kórházi szoptatástámogatás
  • Hazaadás szoptatástámogatással
  • Területi eü. szereplők együttműködése
  • Családi – szűkebb és tágabb közösség támogatása – lakossági magától értetődés
  • Nevelési – oktatási intézmények hozzáállása (bölcsőde, óvoda)

Fontos cél a szoptatás elismertségének, elfogadottságának növelése. Olyan társadalmi környezet létrehozása, amely elősegíti a szoptatást: amelyben a szoptató anyák biztonságban érzik magukat, és szívesen szoptatnak a jelenleginél hosszabb ideig. 

Milyen módszerekkel növelhetjük a szoptatás időtartamát?

Arra a kérdésre, hogy vajon érezhető-e a szoptatást támogató egészségpolitikai intézkedések hatása a szoptatási mutatók javulásán, és ha igen, milyen intézkedések bizonyultak a leghatékonyabbnak, az SZTNB tagok egy szakirodalmi áttekintést publikáltak (6) 

A célok elérése érdekében az SZTNB kutatásokat indított, hogy a későbbiekben célzott intézkedésekre tudjon javaslatot tenni.

  1. Kutatás: Lakossági vélemények a szoptatásról

Minta

  • általános felnőtt lakossági, 1000 fő (vagyis a nem szoptató nők, férfiak véleményét is megismertük, hiszen az ő attitűdjeik nagyban befolyásolják az anyák szoptatási sikerességét)
  • reprezentatív (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus), véletlen mintán: a mintából kapott eredmények általánosíthatók a felnőtt magyar lakosságra (szemben az így-úgy összegyűjtött akár nagy elemszámú torzított online „élménybeszámolókkal”)
  • személyes lekérdezés (kérdezőbiztos készítette az interjúkat): alapos, megbízható válaszokat ezzel a módszerrel kaphatunk

Cél

  1. Szoptatással kapcsolatos attitűdök, saját tapasztalat megismerése
  • felnőtt magyar lakosság szoptatással kapcsolatos ismerete, véleménye számos szempontból (nemzetközileg validált, de hazai környezetre adaptált itemsoron).
  • megkérdezett szoptatási tapasztalata a saját családjában: nem szoptató családtagként (apa, nagybácsi, nagyszülő, stb.).
  • alapos szociodemográfiai profil. Pontos kép a felnőtt magyar lakosság szoptatással kapcsolatos szegmentálására: szoptatással kapcsolatos hozzáállás szerinti csoportalkotás gazdasági, földrajzi, életmódbeli tényezők alapján.
  1. Családi, egészségügyi, baba-mama témákkal kapcsolatos médiafogyasztás (online, print) megismerésével konkrét célcsoportok meghatározása és elérési lehetőségeik.

A szoptatás népszerűsítését, láthatóvá tételét, véleményformálást célzó kampány e kutatás eredményeire alapozható (első ilyen tárgyú és tudományos igényességű kutatás Magyarországon): elkülöníthető üzeneteket lehet az adatok alapján targetálni, egyes csoportokra/szituációkra, A részletes elemzést követően tudjuk, hogy milyen csoportok mit gondolnak/tapasztalnak a szoptatásról (-> célzott kampányüzenetek), és azt hogyan tudjuk eljuttatni hozzájuk (-> csatorna).

Hivatkozások

1. Csecsemőtáplálási adatok.  (adatai Vt szerk.), Gyermek-Alapellátási információs portál, 2019.

2. Kádár MK, Szőllősi GJ, Molnár S, Szabó L, Mák E. (2018) Hazai csecsemőtáplálási szokások a védőnői statisztikák tükrében 2011-2015 között. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVII: 31-36.

3. Kopcsó K, Boros J, Leitheiser F, Veroszta Z. (2022) A szoptatás és a kizárólagos anyatejes táplálás gyakorisága és korrelátumai a csecsemő születésétől hat hónapos koráig. Statisztikai Szemle, 100(5): 468-490.

4. Global strategy for infant and young child feeding. World Health Organization, Geneva, 2003.

5. Kun GJ. Csecsemőtáplálási és tápszerforgalmi adatok Magyarországon [Infant feeding data and Formula Trade in Hungary].  Vol. 2020, 2020: statistics based on NEAK (hungarian national health insurance provider) data.

6. (Bóné V., Ungváry R., Juhászné-Kun JG., Kutas K., Gitidiszné Gyetván K., & L., G. (2021). Lessons learnt from the national and international breastfeeding strategies. Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine, 20 (2021.1).

  1. Kutatás: anyai tapasztalatok a szülésről és a szoptatástámogatásról. 

A kutatás célja: 

  • Felmérni a magyarországi szülészeti intézményekben a családközpontú és bababarát szülészeti és újszülött ellátás irányelveinek megfelelő támogatás megvalósulását a várandósság és a szülés során, illetve a szülés utáni első napokban
  • Feltárni az országos ellátásban az anyák tapasztalatai alapján észlelhető különbségeket.

A kutatás eredményeiből az SZTNB pontos képet kaphat arról, hogy a családközpontú és bababarát szülészeti és újszülött ellátás megvalósulásában hol vannak az erősségek és melyek a legnagyobb hiányosságok, továbbá melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák az egyes lépések megvalósulását. Valós képet kaphatunk a szülés körüli ellátások tényleges megvalósulásáról és bemutatható a protokolloktól való eltérések gyakorisága eljárások szerint.

A kutatás alkalmas arra, hogy olyan összefüggésekre mutasson rá, amelyek a kórházi szakemberek számára is meggyőző bizonyítékul szolgálhatnak arról, hogy az ellátás mikéntje hosszú távon befolyásolja a szoptatási arányokat.

Végül az elvégzett kutatás egyben helyzetfelmérésül is szolgál és lehetőséget ad arra, hogy későbbi hasonló felmérések eredményeinek összehasonlításával nyomon kövessük a változásokat.

Az eredmények hasznos visszajelzésül szolgálhatnak az intézmények számára abban az értelemben is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt az anyák szívesen vagy kevésbé szívesen választják az adott kórházat szülésük színhelyéül.

Az SZTNB az eredmények alapján célzott beavatkozásokra tehet javaslatot az egyes intézmények, illetve a teljes hazai szülészeti ellátás vonatkozásában.

Minta: 

  • 0-2 éves gyermeket nevelő anyák, 450 fő 
  • reprezentatív (régió, településtípus), véletlen mintán: a mintából kapott eredmények általánosíthatók a 0-2 éves egészségesen született gyereket nevelő anyákra (szemben az így-úgy összegyűjtött, akár nagy elemszámú, torzított online „élménybeszámolókkal”)
  • személyes lekérdezés (kérdezőbiztos készítette az interjúkat): alapos, megbízható válaszokat ezzel a módszerrel kaphatunk

Cél: 

  1. Szülés körüli időszak történéseinek feltérképezése anyák megkérdezésével a következő témákban
  • Várandósgondozás
  • Szülés körülményei (vajúdás, szülés/császár részletei, első órák történései)
  • Kórházi gyermekágyas napok
  • Kórházi szoptatástámogatás, pótlás, szoptatást befolyásoló eszközök használata (cumi, bimbóvédő)
  • Csecsemő otthoni táplálásának módjai hónapokra lebontva
  1. Országon belüli területi egyenlőtlenségek feltárása (következő lépésben leendő beavatkozási helyszínek) a fenti témákban