Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság Stratégiája

Stratégia – összefoglaló

1. Küldetés

Az SZTNB célja hozzájárulni a várandós édesanyák és a kisgyermekes családok testi és lelki jólétéhez:

  • biztosítani a hosszútávon fenntartható „Családközpontú és bababarát” egészségügyi ellátást,
  • megerősíteni a támogató környezetet a várandósság, a szülés és szoptatás során.

Mindezek következményeként a pozitív szülésélmény hozzájárul a születések számának növekedéséhez, ezáltal a pozitív demográfiai fordulathoz, valamint a támogató környezet megnöveli az anyatejjel táplált csecsemők számát.

2.  Jövőkép

Olyan egészségügyi és társadalmi környezet kialakítása, ahol

  • a várandósság, a szülés és a gyermekágy időszaka minden édesanya, édesapa és család számára fizikailag és lelkileg is biztonságos, emberközpontú és támogató,
  • a szoptatás és az anyatejes táplálás kulturálisan, szakmailag is természetes és támogatott,
  • a szülők kompetensnek, és érzelmi és testi biztonságban érzik magukat a várandósság, a szülés és a szoptatás időszakában.

Olyan integrált ellátórendszer megvalósítása, amelyben a várandósság, a szülés, a szoptatás és az anyatejes táplálás társadalmi, egészségügyi és jogi szinten egyaránt támogatott.

3. Családközpontú és bababarát ellátás céljainak és alapelveinek összefoglalása

  • Értékalapú, emberközpontú ellátás – Az édesanyák, édesapák és családok döntéseinek tiszteletben tartása, tájékozott választás lehetőségének biztosítása.
  • Kulturális érzékenység és diszkriminációmentesség – Az ellátás legyen befogadó, elérhető mindenki számára.
  • Tudás és kompetencia – A humán erőforrás fejlesztése, szakemberek elérhetőségének és megtartásának elősegítése. Szakmai, megalapozott támogatás érdekében a szakemberek képzése, érzelmi támogatása, megfelelő munkakörnyezet, szupervízió biztosítása.
  • Közösségi és társadalmi felelősségvállalás – A szülői szerepvállalás körében a várandósság, a szoptatás és az anyatejes táplálás társadalmi támogatottságának megerősítése. A család, az egészségügy, a közösségek és a munkahelyek egyaránt részt vesznek a feltételek megteremtésében.
  • Szakmaközi és civil együttműködés –A családok támogatása közös ügy, amely összehangolt és rendszerszintű együttműködést igényel az egészségügy, szociális ellátás, oktatás és civil szféra szereplői között.
  • Fenntarthatóság és innováció – A visszacsatolásra, adatalapú döntéshozatalra és fejlődésre épülő, hosszú távon is működőképes programok ösztönzése.
  • Rendszerszintű együttműködés – Egészségügyi, szociális és civil szereplők közös fellépése.


4. Stratégiai célterületek

4.1. Az egészségügyi ellátás megerősítése: a családközpontú és bababarát szülészeti és újszülöttellátás feltételeinek biztosítása, a szoptatás és az anyatejes táplálás támogatásának megerősítése

  • Az édesanya és családja testi és lelki biztonságának érvényesítése.
  • Szülészeti ellátás humanizálása, a személyre szabott ellátás keretén belül a lehető legtermészetesebb szülést, a bőrkontaktust és szoptatást, anyatejes táplálást támogató ellátás megvalósítása.
  • Családközpontú és Bababarát minősítések, a korszerű nemzetközi ajánlásokkal és a hazai reális elérhető viszonyokkal a szakmai protokollok és minőségfejlesztési mutatók harmonizálása.
  • Anyatejgyűjtő állomások fejlesztése, donortej használatának protokolljai


4.2. A szakemberek támogatása: felkészültségük és mentálhigiénés támogatásuk erősítése

  • Szakmai alapképzés és továbbképzés korszerűsítése.
  • Kompetenciaalapú egészségügyi szakmai, mentálhigiénés és kommunikációs készségfejlesztés.
  • Szupervízió, mentálhigiénés támogatás
  • Pozitív munkahelyi környezet
  • A szakmák közötti együttműködés elősegítése.


4.3. Szülői kompetencia erősítése

  • Az édesanya és az édesapa informált döntéshozatalának érvényesítése.
  • Személyre szabott edukáció várandósság alatt és után.
  • Szülők aktív bevonása a döntésekbe.
  • Empatikus, tiszteletteljes kommunikáció.


4.4. A társadalmi szemléletformálás és közösségi támogatás erősítése

  • Tudásalapú szemléletformálás és kampányok megvalósítása.
  • A várandósságot, a szoptatást és az anyatejes táplálást, a szülői szerepvállalást és a családi kötődést támogató közösségi kampányok és programok, a közvélemény érzékenyítése.
  • Munkahelyi, közösségi támogatás erősítése
  • Közösségi terek és infrastruktúra fejlesztése.
  • Nyilvános szoptatás elfogadottságának növelése
  • Szabályozás a tápszer és cumisüveg reklámokra.

4.5. Rendszerszintű együttműködés és integrált ellátás

  • Országos szintű irányelvek, standardok és indikátorok bevezetése és monitorozása.
  • Az ellátásban közreműködők együttműködésének erősítése, koordináció, hatékonyság növelése.


5. A stratégia megvalósítása

A stratégia iránytűként szolgál a következő évek intézkedéseihez. A célok részletes bontása, priorizálása, ütemezése és az indikátorok az SZTNB stratégiai programjában, a Családközpontú és Bababarát Koncepcióban, valamint a bizottsági munkatervben kerülnek meghatározásra.

A stratégiai célkitűzései megvalósításának feltétele, hogy az szoros együttműködésben történjen az illetékes állami és önkormányzati szervekkel, a minisztériumokkal (elsősorban BM és KIM), hatóságokkal, szakmai irányító szervekkel (elsősorban NNGYK és OKFŐ), tanácsadó, szakmai, oktatási és tudományos szervezetekkel (elsősorban ESZK tagozatok, NEAK, felsőoktatási intézmények) és a szakmai civil szervezetekkel. A megvalósítás kulcsfontosságú eleme az egységes adatgyűjtés, a végrehajtás ösztönzése (finanszírozása és kommunikáció), a központi koordináció, valamint a támogató és egységes felsővezetés.

A stratégiai program nyomonkövetésének eleme a hatásvizsgálat és az indikátorok alapján történő értékelés.

Részletes szakmai stratégia

Célok

  1. Az édesanyák, az édesapák, a családok megkapják mind a környezetüktől, mind az egészségügyi ellátásban a szükséges támogatást és információt a biztonságos szüléshez és pozitív szülésélményhez, valamint a gyermekek gondozásához.
  2. Minden család számára elérhető magas színvonalú – biztonságos, támogató és családbarát környezetben, illetve miliőben történő – egészségügyi ellátás. .
  3. A minőségalapú, egységes szemléletű ellátás alapelve, hogy a várandósság kezdetétől a szoptatási időszak végéig tartó időszak egy egység, hogy a várandósság és a szülés természetes folyamat, illetve hogy a szoptatás a csecsemők és kisgyermekek táplálásának, valamint gondozásának normája.
  4. A szülészeti és újszülöttellátás, valamint alapellátás dolgozói magas szintű kommunikációs készségekkel rendelkeznek, jó egyéni és team mentálhigiénés állapotban, illetve légkörben folytatják a munkájukat.
  5. Minden újszülött és koraszülött hozzájut az anyatejhez élete első pillanatától kezdve.
  6. A szakmai ismeretek és gyakorlat minőségfejlesztésének, valamint a szakmai és társadalmi szemlélet változásnak köszönhetően a családok – az egészségügyi dolgozókkal együttműködésben – aktív szereplői és alakítói a szülés, valamint a gyermekágy történéseinek.
  7. A családok – édesanya és édesapa – részvétele biztosított és támogatott az ellátásban. Az ellátási folyamatok megtervezése során a családok – az édesanya és az édesapa – igényei megjelennek. Biztosított a lehetőség arra, hogy az ellátott és családja részt vegyen a betegellátás során azoknak a döntéseknek a meghozatalában, amelyekben dönteni tud. A részvétel az ellátást, annak szakmaiságát, illetve biztonságát nem veszélyezteti, illetve azt nem zavarja sem az édesanya és a magzat/újszülött, sem a többi páciens tekintetében.

Alapelvek

  1. A várandósság és szülés, az egészséges élet részének tekintendő életesemény, amely emocionális, szociális és élettani változásokkal jár.
  2. A szülészeti ellátásnak támogatni és védenie kell a háborítatlan és természetes szülést. A várandósság lefolyása és a szülészeti ellátás hatással van a szoptatás kimenetelére.
  3. A szoptatás, amely a reproduktív ciklus része, a csecsemők táplálásának és gondozásának biológiai normája. Az anyatej, ennek hiányában a donor női tej, tápanyag- és bioaktív összetevő tartalmánál fogva optimális táplálék a csecsemő számára. Az anyatej nyújtotta jótékony hatások többsége dózisfüggő: minél tovább tart a szoptatás, annál kifejezettebb. Az optimális csecsemő- és kisgyermektáplálás az ajánlásoknak megfelelően támogatja a kizárólagos szoptatást, majd – megfelelő kiegészítő táplálás mellett – a szoptatás folytatását jelenti kétéves korig vagy azon túl. A szoptatást helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer alkalmazására kizárólag egészségügyi szakember adhat javaslatot abban az esetben, ha elfogadható orvosi ok van rá.
  4. A szoptatás népegészségügyi kérdés, amelyre hatást gyakorol egy sor családi, társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti tényező.
  5. A családok – a várandósság kezdetétől a szoptatási időszak végéig tartó- egységes szemléletű támogatásában kiemelt szerepe van a szülésznői és a védőnői ellátásnak.
  6. A szülés és szoptatás kimenetelében fontos szerepe van a várandósfelkészítésnek és a támogató környezetnek.
  7. Alapvetően fontos annak biztosítása, hogy a társadalom/nagyközönség/lakosság védve legyen az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek félrevezető és ártalmas marketingjétől, továbbá, hogy az egészségügyi intézmények és egészségügyi képzés mentes legyen a kereskedelmi befolyástól.
  8. Az édesanya és a gyermek folyamatos együttléte az újszülött- és kis csecsemőkort követően is elengedhetetlen a sikeres szoptatás és a válaszkész gondoskodás megvalósításához. Ezért a családokat támogatni kell abban, hogy az édesanya elegendő ideig együtt maradhasson a gyermekével, vagy ha úgy dönt, hogy visszatér a munkaerőpiacra az atipikus foglalkoztatási módok széles skálája, továbbá a gyermekével való kapcsolattartás, a szoptatás folytatásának, illetve a fejésnek a lehetősége a munkahelyén is rendelkezésére álljon.
  9. A perinatális tudományokkal, laktációval és szoptatás támogatással kapcsolatos – kereskedelmi érdekektől mentes – kutatásokba történő befektetés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a családok bizonyítékokon alapuló információkat és szolgáltatást kapjanak.
  10. A családok elégedettségének alapja az országosan egyenletesen elérhető támogató és együttműködő szülészeti, újszülött és alapellátás, ahol a dolgozók magas szintű ismeretekkel és gyakorlatokkal rendelkeznek országosan egységes szemléletben.
  11. A szülészeti ellátás minősége hatással van a betegelégedettségre, a jó szülésélményre, ezen keresztül pedig, a szülési kedvre. A szakmai ellátás hatékonyságához nagyban hozzájárulhat az egészségügyi dolgozók kiégése és a stressz csökkentése/elkerülése érdekében tett mentálhigiénés támogatás, illetve a kommunikációs készségek fejlesztése.
  12. Az egészségügyi ellátásban a legoptimálisabb a családközpontú megközelítés amely:
  • a családok – az édesanyák és az édesapák – igényeihez igazodó, partneri viszonyon alapuló, támogató és tiszteletteljes. Biztosítja a méltóságot, együttérzést, a rossz bánásmódtól, valamint a felesleges és káros beavatkozásoktól, illetve a diszkriminációtól való mentességet;
  • személyre szabott, az édesanya és családja pszichoszociális, iskolázottsági, kulturális, vallási hátterének, igényeinek megfelelő;
  • segíti a megalapozott döntéseket – az édesanya és családja a megfelelő tájékoztatást követően hozza meg a döntéseit;
  • biztonságos és támogató környezetet biztosít – az ellátás korszerű, tudományos bizonyítékokon nyugvó, életvédő szemléletű és jó gyakorlatot követő, melyet magasan képzett és kompetens szakemberek biztosítanak;
  • a szülésre és a laktációra az egészségügyi ellátórendszer úgy tekint, mint normális élettani folyamatra, amely meghatározó jelentőségű a nők, a családjaik és a társadalom számára. Az édesanya, a magzat, illetve a csecsemő biológiai sajátosságait és egységét figyelembe veszi, s ezáltal a szülés és a szoptatás sikerességét támogatja, abba mesterségesen, orvosi indikáció nélkül nem avatkozik bele. Lehetővé teszi, hogy amely kérdésben az ellátott döntést tud és akar hozni, abban a kérdésben részt vehessen, az érintett kihagyásával ne kerüljön sor döntésre;
  • az édesanyát és családját támogató, a nem egészségügyi személyzethez tartozó kísérő(k) jelenlétére vonatkozó döntéseket az édesanya, az édesapa, valamint a szülésznő és szülészorvos együtt határozzák meg. A kísérő személy(ek)ről való döntés tekintettel van arra, hogy azok száma, jelenléte ne zavarja a szakmai döntéshozatalt, az egészségügyi személyzettel a bizalmi kapcsolatot, az ellátás biztonságát, valamint a többi várandós/vajúdó/szülő édesanyát.

Családközpontú és bababarát egészségügyi ellátás - támogató egészségügy

  • Családközpontú szülészet
  • Természetes szülés
  • Családközpontú és Bababarát ellátás
  1. A családközpontú és bababarát szülészeti és újszülött ellátás általánossá tétele.
  2. A családközpontú és bababarát ellátás kiterjesztése a területi ellátásra – gyermekorvosi praxisokra és más egészségügyi szolgáltatókra
  3. Az anyák és családok számára bizonyítékokon alapuló, az egyéni szükségleteket figyelembe vevő ismeretek és támogatás biztosítása a várandóssággal, szüléssel, csecsemőtáplálással és -gondozással kapcsolatban.
  4. A szülészeti intézmények és a területi ellátás együttműködésén alapuló, azonos szemléletben történő várandós felkészítés, amely kitér a várandósságot, szülést, gyermekágyat kísérő testi-lelki változásokra, az egészséges életmódra, továbbá elegendő és helytálló információt nyújt az édesanyáknak, az édesapának és családjuknak ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni saját maguk és gyermekük ellátására vonatkozóan.
  5. A szülésznői és a védőnői gondozás szerepének megerősítése.
  6. Célzott információ és támogatás kidolgozása a veszélyeztetett csoportokra (koraszülöttek; sérült gyermeket nevelő; alacsony iskolázottságú; szegénységben élő családok stb.).
  7. Az anyatejgyűjtés megszervezése. A donor női tej elérhetővé tétele – szükség esetén prioritási sorrend figyelembevételével – a rászorulók számára.
  8. A nem szoptató anyák támogatása abban, hogy a számukra adott helyzetben a legjobb táplálási módot választhassák gyermekük számára, továbbá, hogy a válaszkész gondoskodást meg tudják valósítani, a tápszer biztonságos elkészítéséről, tárolásáról és odaadásáról szóló tájékoztatás.
  9. Egészségügyi szakemberek képzése: a várandósságra, szülésre és szoptatásra vonatkozó, bizonyítékokon alapuló, korszerű és kereskedelmi érdekektől független képzésben részesülő egészségügyi szakemberek arányának növelése
     ○ A megfelelő elméleti ismeretek, gyakorlati és kommunikációs készségek beépítése az alapképzésbe
     ○ A megfelelő elméleti ismeretek, gyakorlati és kommunikációs készségek beépítése az egészségügyi szakemberek kötelező továbbképzései közé
     ○ Rendszeres, korszerű szakmai ismereteket oktató elméleti képzések és gyakorlati workshopok az intézményekben
     ○ Esetmegbeszélés, szupervízió.
  10. Támogató emberi erőforrás biztosítása az egészségügyi intézményekben.
  11. Megbízható, biztonságos és tiszteletteljes környezetet biztosítása a személyzet számára, amely lehetővé teszi a jó minőségű, együttműködő, személyre szabott ellátás nyújtását a nők és újszülöttek részére egy pozitív munkahelyi környezetben. A dolgozók mentálhigiénés támogatásának biztosítása a mentális egészségük fenntartása érdekében.

Társadalmi tudatformálás- támogató társadalom

  1. A társadalomnak/nagyközönségnek/lakosságnak a természetes szülésre, a szoptatás jelentőségére, valamint a szoptató édesanyák támogatásában betöltött szerepére vonatkozó ismereteinek – kereskedelmi érdekektől mentes – növelése.
  2. Ismeretterjesztő kiadványok, kommunikáció; média.
  3. A várandósságra, szülésre, szoptatásra, válaszkész csecsemőgondozásra vonatkozó ismeretek beépítése a közoktatásba óvodáskortól a középiskola végéig.
  4. A közösségi támogatás általánosan elérhetővé tétele minden édesanya és édesapa számára – anya, apa és családcsoportok; családközpontú és bababarát területek, környezet; szoptatás normalizálása.

Támogató intézmények – támogató környezet

  • Támogató jogi környezet
  • Támogató finanszírozás
  1. Az egészségügyi és társadalmi rendszerszemléletű, szemléletváltást célzó átfogó és fenntartható program, átfogó nemzeti szülészeti és szoptatási stratégia, illetve intézkedési terv léte.
  2. Tárcaközi és interdiszciplináris együttműködés.
  3. Megfelelő jogi környezet biztosítása, irányelvek, protokollok és gyakorlati útmutatók kidolgozása.
  4. A családok számára a tájékozott döntéshozatal lehetőségének biztosítása.
  5. „Az anyatejet helyettesítő termékek nemzetközi kódexe” és a vonatkozó WHA határozatok beillesztése a jogszabályokba, az ellenőrzésre és a szankciókra vonatkozó paragrafusokkal együtt.
  6. A meglévő anyavédelmi törvényeken túl annak biztosítása, hogy az atipikus foglalkoztatási módok széles skálája az édesanya rendelkezésére álljon; munkahelyi bölcsődék; fejőszobák.
  7. A szoptatást segítő szakemberek (laktációs szaktanácsadók, önkéntes segítők) jogi helyzetének rendezése (képzési követelmények, kompetenciák, szakmakód).
  8. Szülés körül segítő nem egészségügyi szakemberek jogi helyzetének rendezése (képzési követelmények, kompetenciák, szakmakód).
  9. A jogászok képzése annak érdekében, hogy a bíróság elé kerülő ügyekben (családjog, válóperek; műhibaperek) a döntéskor a bizonyíték-alapú, korszerű orvos szakmai ismeretekre alapozott szakértői véleményeket vegyék figyelembe.
  10. Családközpontú és Bababarát területek, környezet kialakításának elősegítése.
  11. Anyagi és humán erőforrás a családközpontú és bababarát ellátást és szemléletet támogató programok megvalósításához.

Feladatok- Cselekvési program

  1. Valamennyi szükséges intézkedés meghozatala a pozitív várandósság- és szülés élményről beszámoló anyák és családok arányának növelése, valamint a szoptatási és anyatejes táplálási arányok növelése érdekében.
  2. Evidencián alapuló jó gyakorlatok széleskörű alkalmazása, illetve az alkalmanként szükséges, de gyakran helytelenül alkalmazott beavatkozások, eljárások arányának csökkentése.
  3. Komplex egészségügyi minőségfejlesztés, amely
    ○ a nemzetközi ajánlásokból, valamint a magyar ellátás valós helyzetéből kiinduló,
    ○ megfelelő, átfogó képzéssel (családközpontú szülészet, természetes szülés, laktáció, szoptatásmenedzsment, mentálhigiéné, kommunikáció) alátámasztott,
    ○ hatékony minőségügyi rendszerrel kontrolált (ellátási gyakorlat indikátoralapú minősítése – Családközpontú és bababarát címet elnyert szülészeti intézmények, Családközpontú és bababarát címet elnyert területi praxisok)
    ○ vezetői elköteleződést és dolgozói aktivitást segítő változásmenedzsmenttel, valamint
    ○ ösztönző programmal támogatott országosan egységesen kiterjesztése.
  4. Családközpontú és Bababarát területek, környezet kialakítása.
  5. Az anyatejgyűjtés rendszerének országos megszervezése.
  6. Édesanyai, édesapai/családi tapasztalatok/elégedettség mérése.
  7. Társadalmi támogatás – szemlélet erősítése.
  8. Olyan rendszer felállítása, amely adatvezérelt döntésekkel lehetővé teszi a stratégia rendszeres felülvizsgálatát és az értékelésen alapuló cselekvési terv kidolgozását a megfogalmazott célok elérése érdekébe